|
|
A telnet engedélyezése Windows Vista rendszerben
Az ősrégi telnet protokollt a mai napig
használják olyan hálózati rendszergazdák, akik távoli számítógépeket és hálózati
eszközöket konfigurálnak, akár az interneten keresztül. A Windows Vista-ban
azonban alapértelmezésként nem érhető el a telnet szolgáltatás.
Az IP-hálózatokon történő távoli konzolos bejelentkezést lehetővé tévő telnet
kliens- és szerveroldali szolgáltatása is megtalálható a Vista-ban, azonban ha
egyszerűen kiadjuk a "telnet" parancsot, egy meglepő hibaüzenetet kapunk,
miszerint érvénytelen parancsot vagy fájlnevet írtunk be.
A telnet szolgáltatás bekapcsolásához végezzük el az alábbi műveleteket:
- Nyissuk meg a Control Panel-t majd
válasszuk ki a "Programs" kategóriát és kattintsunk a "Turn
Windows features on or off" hivatkozásra.

- A felbukkanó ablakban lehetőségünk
nyílik néhány alapértelmezettként fel nem települő alkalmazás és
szolgáltatás engedélyezésére, vagy a meglévők eltávolítására. Ha a telnet
kliensen kívül szeretnénk ha gépünk szerverként is funkcionálna jelöljük be
mindkét telnetre vonatkozó dobozt. Az OK gomb lenyomása után néhány
másodperces konfigurálás következik.

Pipáljuk ki a szükséges komponenseket
- A telnet kliens mostantól a szokásos
módon parancssorból használható. Ha azonban bejövő telnet-kéréseket is
szeretnénk fogadni, még két dolgot be kell állítanunk. Először is a telnet
szolgáltatás alapértelmezettként le van tiltva. Az engedélyezéséhez írjuk be
a Start menü "Run" mezőjébe a "services.msc" parancsot, majd a
felbukkanó szolgáltatáslistában keressük ki a "Telnet" bejegyzést.
Kattintsunk kettőt a sorra, az indítás típusát állítsuk "Automatic"-ra,
majd indítsuk el a szolgáltatást.
- Most már csak a jogosultságokat kell
kiosztanunk, vagyis meg kell határoznunk, kik csatlakozhatnak telneten
keresztül gépünkhöz. Ehhez írjuk be a Start menü "Run" mezőjébe a
"lusrmgr.msc" parancsot, majd a felbukkanó ablakban jelöljük ki a
"Group" sort és kattintsunk kettőt a "TelnetClients" bejegyzésre. Itt
az "Add" gomb megnyomásával felvehetünk olyan helyi vagy tartományi
felhasználókat, akiknek engedélyezni akarjuk a hozzáférést.

- Ha mindezzel elkészültünk a korábban megszokotthoz
hasonlóan használhatjuk a telnet kliens és szerveroldali szolgátlatásait is.

Forrás: winportal.net
TELNET II.
Hogy zajlik egy telnet session?
Az elsõ lépés, hogy elindít egy Telnet programot.
Ezután meg kell adnia, hogy milyen címre szeretne bejelentkezni. (Egyes
programoknak ezt már indításkor is megadhatja a parancssorban.) Ezt, programtól
függõen az
OPEN <sitecím> <portszám>
vagy a
TELNET <sitecím> <portszám>
paranccsal, esetleg egy menübõl kiválasztva teheti meg. A
különbözõ Telnet programok eddig térhettek el, a Telnet session többi része
azonos lesz.
Miután sikeresen rákapcsolódott a távoli gépre, információt kap róla, és egy
ilyen sorral is találkozik:
Escape character is �/FONT>
A �helyén lévõ karakter-kombinációval szakíthatja meg a
telnet session-t, ekkor telnet parancsmódba lép. A parancsmódról mindjárt
beszélünk. Ezt az escape character-t jegyezze meg, mindjárt szüksége lesz rá.
A következõ lépés, hogy bejelentkezzen. Általában meg kell adnia a usernevét és
a jelszavát. Ha egy publikus elérésû rendszerre kapcsolódott rá, akkor ez a
lépés kimarad.
Gyakori még az a megoldás is, hogy usernévként egy adott szolgáltatás nevét kell
beírnia, ilyenkor nem kér a gép jelszót. Hogy milyen szolgáltatások vannak az
adott gépen, azt vagy Önnek kell valahonnan tudnia, vagy belépés elõtt
elolvashatja.
Telnet parancsmód
A menük és egyéb információk között navigálva nem biztos,
hogy fog �ilépés�menüpontot találni. Ez általában van valahol a rendszerben, de
ha esetleg eltévedne, vagy nem is lenne, akkor is valahogy ki kell lépnie.
Ilyenkor nagyon hasznos a parancsmód.
Parancsmódba belépni az escape karakterrel lehet. Ez a karakter általában a CTRL
és a ]. Ha ezt megnyomja, a következõ parancsokat használhatja:
|
CLOSE |
Megszakítja a
kapcsolatot a távoli géppel, és kilép az aktuális telnet session-bõl. |
|
QUIT |
Kilép a telnet
programból. Ha kapcsolatban volt egy távoli géppel, elõbb a kapcsolatot
szakítja meg, és utána lép ki. |
|
SET ECHO |
Ha nem látja,
amit gépel, vagy duplán látja, akkor ezzel a paranccsal segíthet a
problémán. |
|
<ENTER> |
Üres sorban az
Enter lenyomására visszatér a telnet session-be. |
|
OPEN |
Új kapcsolatot
teremt egy távoli számítógéppel (az aktuális kapcsolatot megszakítja). |
Tehát ha egy telnet session közben úgy dönt, hogy ki szeretne
lépni, de nem találja a Kilépés menüpontot, egyszerûen nyomja le az escape
karakterkombinációt, és írja be, hogy QUIT. Forrás: miau.gau.hu |
Telnet I.
Mi az a Telnet?
A Telnet lényege, hogy a saját számítógépérõl be tud
jelentkezni egy másik (mindegy, hogy a világ melyik részén lévõ) számítógépre.
Az FTP-vel és a Gopher-rel csak az ott lévõ adatokat érte el, Telnet esetében
programokat is futtathat a távoli (remote) gépen.
Mire jó a Telnet?
A klasszikus (és legkevésbé gyakori) felhasználás, hogy ha
például külföldön van, bármelyik géprõl be tud jelentkezni az Internet
szolgáltatója gépére, és el tudja olvasni a leveleit, új leveleket tud írni
stb., anélkül, hogy nemzetközi telefonhívást végezne.
És abból adódóan, hogy egy programot tud a távoli gépen futtatni, a lehetõségek
határtalanok. Van telnet site, ami adatbázisokhoz ad hozzáférést, kereshet
benne, rendezheti, bõvítheti. Van, ahol egy élõ beszélgetésbe kapcsolódhat be.
Többszereplõs, világméretû játékokat játszhat, újságokat olvashat, szavak
helyesírását ellenõrizheti, szinonimákat kérhet hozzájuk.
Telnet címek
Akárcsak a levelezésnél, vagy az FTP-nél, itt is nevükkel
(vagy számukkal) hivatkozhat a gépekre. Ebbõl adódóan a Telnet címek valahogy
így néznek ki:
fedworld.gov
fedix.fie.com
geophys.washington.edu
A legtöbb Internet cím enged Telnet elérést, viszont
általában szüksége van egy usernévre és egy jelszóra. Ha az adott cégnél van
usernevét, akkor célszerû azt használnia, hiszen a regisztrált felhasználóknak
mindig több joguk van, mint a �endégeknek� Ha nincs userneve, rendszertõl
függõen használhatja a GUEST, vagy VISITOR loginnevet. Van szerver, ahol
bizonyos szolgáltatásokat csak a megfelelõ login névvel érhet el. Például lehet,
hogy ha ugyanarra a szerverre GAMES-ként jelentkezik be, akkor teljesen mást
lát, mintha BUSINESS-ként. (Ez csak egy rossz példa volt.) A publikus szerverek
bejelentkezés elõtt általában kiírják, hogy milyen usernévvel mit érhet el.
PORT szám
Találkozhat olyan Telnet címekkel is, amiknek a végén egy
szám található, például:
seabass.st.usm.edu 23
cybernet.cse.fau.edu 2010
A címek utáni szám egy ún. port szám. Ennek semmi köze a
számítógépek fizikai portjához. A port számok egy-egy programot jelentenek. Ha
port számot is megad egy telnet session indításakor, akkor bejelentkezés után
egybõl az adott program indul el. A szokásos port szám a 23 . (Standard login.)
Telnet
TCP/IP protokollhierarchia
|
Protokollok |
|
|
Alkalmazási |
FTP, HTTP,
IMAP,
IRC,
POP3,
SIP,
SMTP, SNMP,
SSH, Telnet,
Bittorrent, … |
|
Szállítási |
SCTP,
TCP,
RTP,
UDP,
IL,
RUDP, … |
|
Hálózati |
IPv4, IPv6,
… |
|
Adatkapcsolati |
Ethernet,
Wi-Fi,
Token ring,
FDDI,
PPP, … |
|
Fizikai |
RS-232,
100Base-TX,
1000Base-TX,
10Base2,
10Base-T, … |
A telnet az egyik legősibb
hálózati protokoll, már az
RFC139 említi, bár az
RFC318 foglalkozik vele behatóbban. Később az RFC854 írja le a
specifikációt.
A Telnet protokoll célja egy általánosan elérhető, kétirányú, nyolcbites
byte-alapú kommunikációs rendszer biztosítása. Egyaránt használható két
terminál közötti (linking), illetve processzek közötti kommunikációra.
TCP
alapon működik.
Ma már a telnet-alapú terminálhasználat meglehetősen kevéssé elterjedt, lévén
a telnetben nincs semmiféle titkosítás, ezért általában az
SSH-t
használják helyette. Ugyanakkor szinte az összes
Linux-disztribúció alapból telepíti a telnet-klienst, hiszen rengeteg egyéb
protokollt lehet vele kényelmesen debuggolni, illetve "kézzel" irányítani:
például HTTP,
POP3,
SMTP.
A telnetet
Windows Vista és
Windows 7
rendszeren külön kell bekapcsolni a szolgáltatásoknál! Forrás: wikipedia.hu
|
|